Már a babáknak se mindegy, ki tanítja őket?


Budapest babalabor-nagyhatalom, tudtam meg február végén a Kis Tudósok Délutánján, ennél több talán a világon csak Bostonban van. Négy labor is kutatja a kicsik fejlődését, szociális vagy kommunikációs képességeinek fejlődését, vagy éppen azt, mennyire képesek megítélni egy helyzetet vagy valaki viselkedését. Annyi már kiderült: a babák kevésbé önzőek és kifinomultabb helyzetfelismerési készséggel rendelkeznek, mint amennyire eddig gondoltuk.


Tavaly került a kezembe az Amit rosszul tudtunk a gyerekekről c. könyv. Ez a könyv ugyanazokat a kérdéseket boncolgatta (szintén tudományos kutatások eredményei alapján), mint a babalaborok alapkutatásainak jó része: mi a viselkedésünk tanult része, és mi az, amit tényleg „magunkkal hozunk”? Számos „ösztönről” ugyanis már bebizonyosodott, hogy az valójában tanult viselkedésünk része.


A Kis Tudósok délutánján bemutatkozott az Közép-európai Egyetem (CEU) Babakutató Labor, az MTA Babaakadémia és Hang- és Beszédészlelési Kutatócsoport és az ELTE Babalabor. Ezek a tudományos műhelyek alapkutatással foglalkoznak (céljuk tehát nem valamiféle közvetlen termék-vagy szolgáltatásfejlesztés), amelyek segítségével jobban megismerhetjük az emberi fejlődés egyes állomásait. Egyes esetekben közvetlenül is fény derülhet bizonyos rendellenes fejlődési jelenségekre, ám a vizsgálatok célja elsődlegesen nem az egyéni diagnosztika, hanem az általános minták megfigyelése, néhány előzetesen feltételezett állítás bebizonyítása vagy cáfolása.


Hogyan zajlik egy vizsgálat?

A babalaborokban vagy a szülőt kérik meg, hogy „szokásos” módon, illetve a kísérletben meghatározott módon játsszon vagy kommunikáljon gyermekével, vagy némi szabad játék után a kísérletben részt vevő „idegen” kutatók igyekeznek kapcsolatba lépni a gyerekekkel. A gyerek, ha van kedve, a kutatási tevékenység után még játszhat a laborban egy ideig, és magát a kísérleti tevékenységet is általában úgy tervezik, az addig tart, míg a babának is van kedve hozzá. Különleges az EEG-vizsgálattal összekötött kutatási vizsgálat, ahol egy különleges „sapka” kerül a gyerek fejére, amely segítségével agya elektromos jeleit lehet érzékelni. Egy-egy ilyen kutatási szituáció 5-30 percig tarthat egy alkalommal, egyes témákban akár évekig is figyelhetik a gyerekek fejlődését.


ELTE Babalabor

 


A jelenleg folyó kutatások főleg a társas viselkedés, illetve az eszközhasználat tanulását célozzák. Egy nemrég publikált cikk szerint a babák bizonyíthatóan hajlamosabbak tanulni a saját kulturális csoportjukba tartozó, velük azonos nyelvet beszélő felnőttől. Már egészen fiatalon azonosítják a velük azonos kulturális csoportba tartozókat, és amikor tőlük tanulnak például egy tárgy használatáról, akkor nemcsak a praktikus ismeretet, hanem azt is megtanulják, hogy „nálunk ezzel így szokás csinálni”, ami néha még felülírja azt is, valóban a mutatott módszer-e a legeredményesebb az adott műveletre. A kutatások végső célja az, hogy jobban megértsük a gyerekeinket: már most világos a kutatók számára, hogy a gyerekek már egész kicsi, pár hónapos korban képesek felismerni, ha a másik valamit rosszul tud, sőt, akár egy három hónapos gyerek is képes megkülönböztetni azokat, akik segítik a másikat, és azokat, akik inkább hátráltatják. A kutatási eredmények eddigi módszereket és nevelési elveket kérdőjelezhetnek meg, amivel a jövőben harmonikusabb, gazdagabb szülő-gyerek kapcsolat, boldogabb gyerekkor alakítható ki.


CEU Babakutató

 


Több kutatások közül érdemes megemlíteni a szemmozgás-követő kutatást, amiből kiviláglott, hogy már az egyévesek képesek logikusan összekapcsolni például a használati tárgy képét (pl. egy cipő) azzal a testrésszel, amihez kapcsolható az adott tárgy (pl. láb). De érdekes az a kísérlet is, amiben a babáknak mutatott videóban bemutatott változásokra láthatóan másként reagál a gyerek, ha közben valaki beszél hozzá a látott képekkel kapcsolatban. A kutatások alapján most úgy tűnik, a 18 hónaposok a szándékos tanítást előnyben részesítik a megfigyelés alapú „tapasztalati tanulás” módszerével szemben


A fejlődéspszichológiai kutatásának többféle célja is lehet: megérteni az emberi elme működését, pontosabb információt kapni a személyre szabott oktatás kialakításához, illetve egyes rendellenes működések esetében terápia kialakítása. A fejlődéspszichológia keretében vizsgálnak érzékelési, érzelmi és mozgásfejlődést: a logika fejlődését vagy a számfogalom kialakulását, a nyelvtanulást vagy a tudat fejlődésének állomásait.


MTA TTK Kognitív Idegtudományi Intézet

 


Újszülöttkortól 18 hónapos korig figyelik a nyelvfejlődés alakulását, megfigyelve a gyerek reakcióit az édesanya által mondott mesére, képernyőn látott, vagy hangszóróból hallott hangokra. Mindezt EEG vizsgálattal egészítik ki. A viselkedés vizsgálatát genetikai mintavétellel kiegészítve kutatják a gyerek viselkedését különféle szituációkban. Ha van rá mód, a testvérek viselkedését megfigyelik és összehasonlítják adott helyzetekben.  Az eddigi eredmények szerint a gének a környezettel együttműködésben hatnak.


MTA TTK Babaakadémia 

 


A bemutatott kutatások azt vizsgálják, miben hasonlítanak és miben különböznek „szőrös gyerekeink”, vagyis  a kutyák a valódi embergyerekektől. A fő kérdés, mi a csak ránk jellemző emberi viselkedés, és mi az, amit egy kutya vagy egy fejlett főemlős is képes. A kutatásban vizsgálják a kötődési mintázatokat, kutyát és farkaskölyköt is vizsgálva, megállapítva, hogy a kutya és a gazdája közt kialakuló kötődés nagyon hasonlít az anya-gyerek kötődéshez. De a kutatás keretében jelenleg vizsgálják például a kutyához és a gyerekhez beszélő felnőtt kommunikációs mintázatait, vagy a szociális viselkedés különféle genetikai mintázatait is.


A babalaborok délutánján az eszközök egy részét is ki lehetett próbálni vagy megnézni: mint például a szemmozgáskövető kamerát, az EEG-hálót, a kísérletekben szereplő néhány játékot.


Része lennél a kutatásoknak? Várnak a babalaborok!

Újszülött kortól három-négyéves korig kutatják a gyerekek viselkedését, visszajelzéseit, tanulásmechanizmusait a babalaborokban. Ilyen kicsi gyerekek kutatásához elsősorban a szülők együttműködésére és segítségére van szükség. Az újszülöttek esetében a kórházban „cserkészik be” a frissen szült anyákat, kivéve, ha a várandós nő esetleg már korábban jelzi, szívesen közreműködne újszülött kortól a kutatásokban. A különféle programok különféle életkorú gyerekeket vizsgálnak, tehát a két-háromévesek szülei sem késtek le feltétlenül arról, hogy részt vegyenek, és a későbbiekben maguk is tanulhassanak az eredményekből. Ha valaki Budapesten él, akár négy laborral is felveheti a kapcsolatot, hogy valamelyik kísérletsorozatban az ő gyermeke is részesévé váljon a tudomány fejlődésének – miközben semmi különöset nem tesz, csak játszik és kommunikál. Az egyetlen „befektetésigény” az idő, tehát részvételünket csak az akadályozhatja meg, ha nehézkes eljutnunk a helyszínre, vagy gyerekünk pár hónapos korától kötött munkaidőben dolgozunk. Kíváncsi, játékos apák-anyák, irány a babalabor!


Vakmacska


Bezzeganya az Instagramon!


Ha szereted a humort, a vicces képeket, Insta-oldalunkon terhességgel, gyerekneveléssel, anyasággal, családdal kapcsolatos, szórakoztató tartalmakat találsz. 

Ha van Insta-fiókod, követheted is a Bezzeganyát>>>


Családtervezés, terhesség, szülés, gyereknevelés, egészség-betegség, szórakozás – ezekben a kategóriákban témánként tudsz böngészni a tartalmaink között. Kövesd a Bezzeganyát a Google+ -on is!


További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?



Forrás: Bezzeganyag.reblog.hu

Vélemény, hozzászólás?