Korányi: Egy kórháznak nevezett hajléktalanszálló

14348775_15a5e8c34ea166b369130fee0711ed32_xl_1.jpgA rendőrség 1 hét alatt 3 alkalommal volt kint ilyen olyan “alkoholos problémák” miatt. Hulla részeg fertőző tüdőbeteg hajléktalanokat szállít a rendőrség hetente az osztályra, vagy egyel feljebb a zárt részlegbe.

Üdvözlöm a blog olvasóit.

 

Sajnos ezt a posztot nem tudom rövidre fogni,de ígérem,hogy törekedek a lényegre.
Kora nyáron rohamos fogyással,gombócérzéssel a torkomban,hajhullással,gyakori hőemelkedéssel,állandó fáradság érzetével a körzeti orvoshoz fordultam.A laboreredmény igazolta,hogy gond van a pajzsmirigyemmel ami endokrinológiára tartozik,de október 31-e előtt nem tudtak időpontot adni.Így nem volt más választásom,tűrtem az egyre kellemetlenebb panaszokat.Pár hete fekvő helyzetben elkezdtem köhögni,étvágyam már egyáltalán semmi,erőm semmi,valamint elkezdett fájni mindkét oldalon az egész hátam amit szinte állandó hőemelkedés kísért.Ekkor felkerestem ismét a körzeti orvosomat aki látván az állapotom elküldött mellkas röntgenre,gondolom az elmondott tüneteim alapján.Sajnos a röntgenfelvételen tömeges beszűrődéseket találtak ami TBC-re utalt.

 

A területi tüdőgondozó azonnal beutalt az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézetbe,hogy valójában erről van-e szó.Mondanom kell,hogy egy zabszem sem fért volna…pedig már nem vagyok gyerek.Másnap reggel megjelentem a kijelölt osztályon (8-as osztály aktív fekvő) felvételre. Itt megjegyzem,hogy életemben nem voltam kórházban a szülésemen kívül,így érthető,hogy féltem,ideges voltam,legszívesebben hazamentem volna elfelejtve miért is vagyok ott,de ezt ugye nem lehetett.Amíg a folyosón vártam szabad ágyra, megjelent egy doktornő dr.Sz.R. aki sietve behívott az orvosi szobájába mint új beteget.Röviden tájékoztatott,hogy a mellkasfelvétel szerint sajnos ez valóban TBC,de itt és most muszáj produkálnom egy köpetet a tenyésztés miatt.Mondtam neki,hogy sajnálom doktornő,de én “olyat” nem tudok,soha nem is tudtam.Jó,ha nem megy akkor kell csinálni egy tüdőtükrözést ami viszont fájni fog ( mutatott a saját mellkasára) vagy van még egy verzió,hogy a hátamon keresztül a felső lebenyből mintát vesznek,majd folytatta a kiselőadást,hogy olyan ember nincs aki nem tud köpni mert az a fejben dől el,tehát kezdjek hozzá.

 

Nem tudom mit produkáltam a csőbe ijedtemben,de elfogadták.Ezután elfoglaltam az ágyam és elkeseredve vártam a sorsom.Másnap délkörül megláttam a doktornőt a folyosó végén és utána siettem,hogy megkérdezzem mikorra várható ebből eredmény mivel én nem tudom mi ennek a menete.Flegmán közölte,hogy attól,hogy” utánam szaladgál nem lesz meg hamarabb” “majd ha megérkezik majd megfogja tudni”.Ezzel elviharzott.Másnap egy másik doktornő jött oda hozzám aki közölte,hogy az eredmény pozitív és erről az osztályról letesznek a földszinti (19-es krónikus tüdő belgyógyászat) részlegre.Egy ápoló átkísért az osztályra,ahol rövidesen jött a főorvosnő dr.K.G. Mosolyogva közölte,hogy nem kell megijedni ennyire,ez ma már teljesen gyógyítható betegség,stb,stb.

14348775_15a5e8c34ea166b369130fee0711ed32_xl_1.jpg

Majd még mindig mosolyogva közli,hogy ez egy hosszú kezelés és minimum 3 hónapig ott kell lenni ahhoz,hogy javulás álljon be,de addig is pihenjek,sétáljak ebben a csodás parkban,egyek,hízzak,szedjem a gyógyszert,és főleg ne stresszeljek mert az nem jó.Kiemelném,hogy ez az első órában történt amikor az osztályra kerültem,tehát még jobban körül sem volt időm nézni. Nem szégyenlem,nagyon elkeseredtem,hogy három hónapot kell kórházban töltenem és talán majd hetek múlva hétvégeken kiengednek,hogy hazatudjak menni a családomhoz,de ez van, meg kell gyógyulni, mese nincs.Visszaindultam a kórterembe végig a folyosón amikor feltűnt,hogy igen furcsa alakok jönnek mennek,fekszenek,kint ücsörögnek a teraszon.Egészen konkrétan hajléktalan férfiak.Mosdatlan,koszos ápolatlan emberek,akik a szó legszorosabb értelmében métereken át húzták maguk után a szagot.Pár óra alatt megtudtam,hogy sajnos itt ez megy.

 

Tele van hajléktalanokkal az osztály, akik vissza visszajárnak (vagy hozza őket a rendőrség mivel nem hajlandóak magukat gyógyíttatni), a gyógyszereket csak egy ideig szedik majd megszöknek végigfertőzik a várost majd visszahozza a rendőrség akkor már a zárt részlegbe,ami pont az én kórtermem felett volt.Ez nekik a mennyország-tájékoztatott az egyik szintén a hajléktalanoktól már 3 hete szenvedő betegtársam.Itt kapnak enni,meleg van,ágyban alszanak. A kitakarított vécéket telerondítják,a fürdőt vizelésre használják,simán bejárnak a női mosdóba/zuhanyzóba hiába kiabál a nővér velük,nem érdekli őket.Én pl. csak úgy tudtam lezuhanyozni,ha valamelyik családtagom ott volt és az ajtó előtt őrködött míg végzek,és ez még az enyhébb kellemetlenség ami ott folyik azon az osztályon éjjel nappal.

 

A rendőrség 1 hét alatt 3 alkalommal volt kint ilyen olyan “alkoholos problémák” miatt. Igen,jól olvassák a kedves olvasók,hulla részeg fertőző tüdőbeteg hajléktalanokat szállít a rendőrség hetente az osztályra, vagy egyel feljebb a zárt részlegbe,egyik a másiktól lop, az a rendőrséget hívja,azok meg szorgosan jönnek este 11 kor intézkedni.És mindez egy kórházban történik 2017 ben ahol egy meggyógyulni vágyó,normális embernek hónapokat kellene eltölteni,hogy újra közösségbe mehessen,hogy újra tudjon dolgozni,adót fizetni,hogy még több ilyen a rendszert teljesen kihasználó,másokra veszélyes,magukat gyógyítani nem akaró embert tudjon a kórház teljes ellátással tárolni az idők végezetéig.Ezt megelégelve megpróbáltam a “kezelőorvosommal” dr.K.G.-val beszélni,hogy én ebben az idegállapotban ezt nem bírom tovább (1 hét) és találjunk valami közös megoldást,hogy innen elmehessek természetesen a gyógyszerszedés és kontroll szigorú betartása mellett.

 

A főorvosnő erre pszichológusi segítséget ajánlott intézményen belül,amit akkor nem tudtam,hogy gúnyból tesz,vagy komolyan gondolja.Sajnos teljesen komolyan gondolta.Ezek szerint neki a világ legtermészetesebb dolga az,hogy egy beteg hosszú hónapokat tölt el ápolatlan hajléktalanoktól méterekre elválasztva.Én ebbe nem nyugodtam bele,és nem érdekelt a főorvosnő cinikus és nevetséges tanácsa, közöltem vele,hogy én itt nem maradok tovább.Itt nem meggyógyulni lehet hanem megbolondulni,vagy valami más fertőző betegséget elkapni amiből köszönöm nem kérek.

 

Rendben, mondta félvállról,ha átveszi magát a területi tüdőgondozója ambuláns betegként én tőlem mehet.Szuper. Rögtön hívtam a családomat,hogy azonnal keressék fel a tüdőgondozót és intézkedjenek, mert akkor végre elmehetek erről a szörnyű helyről.A gondozó vállalt természetesen a szabályok szigorú betartása mellett,ezzel semmi gond nem volt. Mivel ezt közölnöm kellett a főorvosnővel is,bekopogtam a szobájába ahonnan egy az osztályon dolgozó másik orvos jött ki,és közölte velem,hogy ő vette át a papírmunkát a főorvos asszonytól mert az ideg összeroppanást kapott tőlem,és nem hajlandó az ügyemmel tovább foglalkozni.

 

Tehát Őnagysága kapott tőlem idegösszeroppanást az egy hét alatt holott összesen beszéltem vele 2 alkalommal 2-2 percet azt is futtában.Ő kapott tőlem idegösszeroppanást,mert két alkalommal próbáltam valamivel többet megtudni a betegségemről/a köpeteredmény várható idejéről/ és egyáltalán erről az egészről,valamint kétségbeesve kértem a segítségét,hogy találjunk valami megoldást a hazamenetelemre,mert ez nem állapot ami ott megy.

 

Az aznapi vizitet még megvártam amin az idegösszeroppanástól szenvedő főorvosnő is részt vett. Flegmán, rám sem nézve odamorogta,hogy a záróját még megcsinálom a kollégától később átveheti.Szerencsémre 2 órán belül elkészült, így végre elhagyhattam ezt kórháznak nevezett hajléktalanszállót.

 

Köszönöm,hogy elolvasták és elnézést amiért hosszúra sikerült.

 

Ágnes

Megosztom Facebookon!
Megosztom Twitteren!
Megosztom Tumblren!


Forrás: Praxis.blog.hu

Vélemény, hozzászólás?